Egyelőre stabil, de fenyegető a helyzet a lengyel-fehérorosz határon, és a fehérorosz erők egyre többet provokálnak - mondta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő egy csütörtöki német lapinterjúban.
Az EU 700 ezer euró értékben küld élelmet és takarókat a belarusz határon rekedt migránsoknak, miután számos bírálat érte a közösséget, miszerint nem segít eleget a fagypont alatti hidegben tábort vert embereknek – írja a Reuters.
A kormányok a járvány újabb hullámával küzdenek, ezért új korlátozásokat vezetnek be, amelyek közül sok az oltatlanokat célozza meg. Ez növeli a nyomást azokon, akik eddig ellenálltak a koronavírus elleni oltásnak – írja a Bloomberg. Ez azonban könnyen lehet, hogy nem lesz elég a drasztikus lezárások elkerüléséhez.
Drámai a koronavírus-járvány negyedik hulláma alá került Németország helyzete, ezért a lehető leggyorsabban tenni kell az egészségügyi ellátórendszer túlterhelődésének megakadályozásáért - mondta Angela Merkel ügyvezető kancellár szerdán.
A lengyel-fehérorosz határon hibrid háború zajlik, fegyveres konfliktus azonban jelenleg inkább nem várható - jelentette ki Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnöke egy keddi rádióinterjúban. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök eközben kijelentette: el akarja kerülni, hogy a fehérorosz-lengyel határon kialakult migránsválság konfrontációhoz vezessen.
A németek többsége arra számít, hogy még az idén ismét bevezetik Németországban a társadalom és a gazdaság több területét megbénító lezárásokat a koronavírus-járvány erősödése miatt - derült ki egy vasárnap ismertetett felmérésből.
Oroszország kész minden lehetséges módon segíteni a migrációs helyzet megoldását a fehérorosz-uniós határon, ha bármi is ezen múlik - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televízió által vasárnap sugárzott interjújában. Kifejezte azt a reményét, hogy Fehéroroszország nem fogja elzárni az Európai Unióba vezető orosz gázvezetéket.
Befejeződött szerdán Berlinben a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciós tárgyalásának első szakasza, amelyben háromszáz szakpolitikus dolgozott a koalíciós szerződést megalapozó előkészítő anyagokon.
Elfogadhatatlan és felelőtlenség, hogy a lengyel miniszterelnök Oroszországot vádolta meg a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs helyzetért - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Kitilthatják az oltatlanokat Bajorországban a zárt térben tartott rendezvényekről, ha tovább emelkedik a koronavírus-járvány negyedik hulláma - jelentették be szerdán Münchenben a német tartomány kormányának rendkívüli ülése után.
Eseménydús időszak a mostani a német nagypolitikában. A héten megalakult az új Bundestag, amelyben immár az SPD rendelkezik a legnagyobb frakcióval. Angela Merkel parlamenti mandátum hiányában már csak a karzatról követte az eseményeket, azonban az új kormány hivatalba lépéséig ügyvezető kancellár marad. Az SPD, az FDP és a Zöldek eközben továbbra is intenzív tárgyalásokat folytatnak egy kormánykoalícióról, amely optimális esetben november végén vagy december elején zárulhat le, de sok még a rendezetlen kérdés. A választáson vereséget szenvedő CDU ezzel párhuzamosan útkeresési fázisban van, többen pedig attól tartanak, hogy a párt eltérhet az eddigi centrista irányvonaltól.
Mélyreható párbeszédet sürgetett Lengyelországgal az európai uniós országok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke a testület kétnapos csúcsértekezletét követően pénteken Brüsszelben. Charles Michel azt mondta, békés és megoldáskereső vita zajlott a jogállamiság lengyelországi helyzetéről.
Európa vezetőit egyre nagyobb aggodalommal tölti el, hogy a globális chiphiány után újabb sokk lassíthatja a koronavírus-járványból történő gazdasági kilábalást: a kínai magnézium hiánya, amely olyan meghatározó iparágak fontos alapanyaga, mint az autó- és repülőgépgyártás, valamint az elektronikai ipar.
Az Európai Unió tagállamainak vezetői állva tapsolva búcsúztatták pénteken brüsszeli csúcstalálkozójukon a 16 év kormányzás után visszavonuló Angela Merkel német kancellárt.
Több eredménytelen megállapodás után ismét a tárgyalóasztalhoz ülhet Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország politikai vezetése, hogy rendezzék a 2014 óta húzódó orosz-ukrán konfliktust. Az előkészítő telefonhívások már lezajlottak, hamarosan egy személyes csúcstalálkozó szervezése is megkezdődhet. Korábban mind tűzszünetről, mind pedig a konfliktus végleges rendezéséről születtek már megállapodások a szembenálló felek közt, viszont Ukrajna lakossága nem elégedett a rendezésről szóló megállapodással, Oroszország pedig köti az ebet a karóhoz, hiszen a szakadárok számára igencsak kedvező alku született.
Egyre több vezető európai politikus támogatja az egységes, Európai Uniós hadsereg létrehozását, melynek oka egyrészt a biztonsági kihívások komplexitásának növekedése, másrészt pedig az, hogy sokan úgy vélik, nem támaszkodhat már az öreg kontinens kellően Amerika segítségére. Egy ilyen együttműködést igencsak komplikált feladat lenne létrehozni és az sem biztos, hogy sikerrel járna, hiszen a kulturális, nyelvi és politikai különbségek mellett az európai haderők eszközparkja és felszerelése is elképesztően sokszínű, ami a hadászatban kifejezetten hátrányos tényező. A kihívások ellenére már több kezdeményezés elindult közös európai dandárok létrehozására, illetve a nagy hadiipari cégek is igyekeznek szorosabbra fűzni együttműködésüket.
A jövőben alighanem jelentősen veszíteni fog globális hatalmából az Egyesült Államok, Kína viszont nem fog abszolút dominanciát szerezni a világ felett, a következő évtizedek politikáját alighanem a két szuperhatalom rivalizációja fogja dominálni – mondta el Bruno Maçães, elismert nemzetközi geopolitikai szakértő, tanácsadó, szerző és volt politikus a Portfolio-nak. Az Eurázsia hajnala című könyv szerzője arról is beszélt, hogy jó esély van rá, hogy Európa gyakorlatilag az Egyesült Államok gyarmatává válik az évtized második felére, illetve összességében úgy véli, kifejezetten veszélyes évtizedek előtt állunk.
Az Európai Unió küszöbönálló kihívásairól, a migrációról, az energiaárak emelkedésének hatásáról, Afganisztánról és a klímaváltozásról egyeztetett Mario Draghi olasz miniszterelnök és Angela Merkel távozó német kancellár találkozójukon, amelyről személyesen számoltak be a római kormánypalotában tartott sajtótájékoztatón csütörtökön.